Na, hát itt voltak a srácok londonban, meglátogattak. :3
Február elején kiderült, hogy van még márciusig nekem egy hét szabim, amit kötelező jelleggel ki is vettem most március végére. Mivel szinte csak most költöztem ki (ami azt jelenti hogy kb fél éve, mert november közepén jöttem ki lol), semmi kedvem nem volt jelenleg hazautazni... Szóval nem tettem. De mégsem akartam az egész szabadságomat egyedül tölteni itthon, mert tudom, hogy végigkockultam volna simán és kipihentem volna magam, de akkor gondoltam már fűszerezzük meg egy kicsit a dolgokat.
Így aztán két barátomat a legjobb barátaim közül kihívtam, hogy látogassanak meg engem. Megvettem nekik a jegyeket oda-vissza, meg ami feltétlenül szükséges, meg felkészültem az érkezésükre. Elterveztünk egy csomó mindent, amiből persze az lett hogy annál sokkal több mindent is megvalósítottunk. :3 Kb 200 fontot tuti elköltöttem ez alatt az 5 nap alatt amíg itt voltak, de erre abszolút megérte elkölteni mert nagyon király volt. Sokkal jobban megérte erre költeni, mint arra, hogy hazamenjek a "családhoz"... Sokkal izgalmasabb is volt felfedezni londont együtt velük, hiszen még sehol sem voltam effektíve, csak dolgoztam.
Mikor a srácok megérkeztek, kimentem eléjük a reptérre, ami innen kb 60 kilométerre volt. Mire odaértem, ők már ott vártak, mert a gépük 15 perccel előbb landolt a tervezett időnél. Már a reptéren elkezdődött a hülyéskedés, mikor mi hárman együtt vagyunk, veszélyesen barmok tudunk lenni, szóval onnantól kezdve hogy mi hárman ott összefutottunk, hülyének lehettünk nézve egész london által, és hülyét is csináltunk magunkból direkt természetesen. :3
Hazafurikáztunk a busszal, metróval, aztán idehaza kipakoltunk, kajáltunk, majd némi dumálás, kockulás meg baromkodás, meg másnapi programtervezés után lefeküdtünk aludni (ezúttal időben... XD).
Másnap reggel észrevettem, hogy a trambulin park, ahová jegyeket vettem, igazábol rohadtul nem is londonban van, úgyhogy az ugrott a programból, oda terveztünk menni első nap. Mivel ez nem jött össze, gondoltuk kis változtatással felvesszük a fizetésem, mert második heti péntek, fizetésnap volt a melóhelyen, egyúttal megkajálunk a legkirályabb japán étteremben, a wasabiban, és utána elugrunk egy chainstore nevezetű helyre, ami egy beltéri parkour park, amit a világ legnagyobb parkouros csapata, a parkour generations üzemeltet.
El is indultunk nagy lelkesen, megkajáltunk a wasabiban, aztán gondoltunk egyet: Mi lenne ha bringával mennénk tovább?
Itt londonban működik az a szuper rendszer, hogy dokkolóállomások vannnak szétszórva a városban (nagyon nagyon sok), ahol két fontért 24 óráig bérelhetsz biciklit, és ha fél órán belül visszateszed a bringát egy másik dokkolóba, semmi plusz pénzt nem is kell fizetni. Meglátogattuk a melóhelyemet, ahol igazolódott a megérzésem, hogy bizony még nincsen csekk, úgyhogy várhatok a fizumra. Én meg akkor mondtam hogy fakit, mert nem fogok ott várogatni, meg nem olyan sürgős. Inkább fogtuk magunkat, és szupersebességgel elhúztunk a Hyde parkba, hogy körülnézzünk.
Miután eleget moleszteráltuk a kacsákat illetve a mókusokat, és kiélveztük a napsütést, ami általában ritka itt londonban, továbbálltunk, és úgy döntöttünk, hogy ma már inkább nem megyünk a chainstore-ba, inkább egy kicsit várost nézünk, meg veszünk egy kis kaját otthonra, meg elnézünk a kedvenc decathlonomba.
Fogtuk tehát magunkat és elkarikáztunk összevissza, eltévedtünk egyszer-kétszer, jó sokszor elüttettük magunkat majdnem a baloldali közlekedés csodái miatt (Sok hülye magyar menne át a jobb sávba folyton XD), de csodával határos módon egyben maradtunk. Tekintve hogy hármunkról van szó, a legnagyobb csoda hogy a biciklik is egyben maradtak. :D
A decathlonban is elmarhultunk, elgörkoriztunk, deszkáztunk, rollereztünk, amit csak lehet kipróbáltunk (a csónakot is ki akartuk, de az eladó furcsán nézett), majd bemásztunk a sátrakba és félreérthető szituációkat generáltunk. OwO
Utána, bár én még eléggé rá voltam izgulva a biciklis részlegre, a srácok szorgalmazták hogy menjünk haza mert éhesek meg fáradtak is kezdtünk lenni. A decathlon előtt jól bevásároltunk a tescoban (édesség, csoki, süti, üdítők XD), úgyhogy idehaza jól beinstantleveseztünk, pizzáztunk, majd jól becsokitortáztunk.
Mivel a bence annyira nem volt kipihent, ő elég hamar elaludt, és néha fura hangokat adott. Mint később kiderült egész éjjel álmában a gáborral szexualizált aki átváltozott egy jó csajjá. XD
Mi ketten a gáborral a cukor és energia hatására amit este bevittünk, hajnali ötig kockultunk mint az állat, meg röhögtünk, hogy hogy az istenbe nem ébred fel a szobatársam a saját horkolására (is, mert amúgy néha zajosak is voltunk).
Következő reggel felkeltünk, és olyan egy óra körül, azután bekajáltunk, majd elindultunk megkeresni a chainstore-t. Nem volt egyszerű, mielőtt a célt megtaláltuk, eltévedtünk vagy háromszor, de végülis sikerült odajutnunk, és beszabadultunk. Megvettük a belépőket, átöltöztünk, majd egy kb egy órás bemelegítés-nyújtás után végre elkezdtünk ugrálni, meg felfedezni a terepet. :3 Elég hamar megéreztük a gáborral, hogy már vagy fél éve nem mozogtunk úgy istenigazából egy rendeset (de főleg ő), mert már egy óra múlva éreztük hogy kopik a kezünk, és másfél óra múlva már remegett a lábunk. Éreztem ahogy szakadnak az izomszálak mint atom, de még sok trükköt meg kellett csinálnunk. :D Ott töltöttünk úgy kb 5-6 órát, és abszolút kihasználtunk minden objektumot, a srácok akik ott edzettek, néha csak csipáztak, mikor olyan magasságokban egyensúlyoztam ahová ők felmászni alig mertek, meg mikor a gábor és a bence nekiálltak akrobatikázni úgy tessék-lássék módban.
Ők is csináltak olyanokat amin a mi állunk esett le, de ahogy figyeltük őket, 90%-át a trükkjeiknek mi személyes kihívásként vettük, így megcsináltuk nagy részét. XD Azt nem számoltuk bele, hogy mennyire vagyunk fáradtak, és hiába éreztük hogy már nincs erő bennünk, azért próbálkoztunk, amíg már nem tartott a lábunk.
Utána jól lenyújtottunk, kicsit lelazítottuk az izmokat (ja és csináltunk persze egy rakat képet míg bent voltunk, meg videót), és hazaindultunk. Egy jót eltévedtünk ismét persze, de egész hamar hazajutottunk végülis. Idehaza megint elvoltunk, beszélgettünk, és úgy 2-3 körül lefeküdtünk, mert mindannyian fáradtak voltunk. Mondtuk egymásnak, hogy "Na, majd holnap felkelünk ilyen 10-11 körül, aztán nézünk valami jó kis élményfürdős medencés jellegű cucckombót. "
Ebből annyi valósult meg, hogy eleve fél négykor ébredtünk fel, és az ágyból kikelés is olyan fájdalmas volt mintha lenyúzták volna a bőrünket csak bőr alatt éreztük volna. XD Minden izmomban izomláz van még most is, de nem baj, élvezem, végre.
Körülnéztünk neten ugyan, de a legolcsóbb beugró egy ilyen health center-spa szerű izébe ahol csak egy jacuzzi meg két szauna van, 15 font per fő (kb 6000 forint), és legtöbb helyen nem többre, mint három órára. Gondoltuk ennyire azért nem szorulunk rehabilitációra, legalábbis ennyiért biztos hogy nem.
Abban is egyetértettünk, hogy ma már akkor ne nagyon menjünk sehová, mert úgyis kész vagyunk mint a házi feladat, inkább jól bekajálunk aztán pihenünk. Ebből megint az lett, hogy mi a gáborral istentelen sokáig kockultunk. XD Mivel másnap már hétfő volt, elintéztem a buszjegyeket, meg bekészítettem amit kell.
A mai nap sajnos már mentek is haza a zergek, szóval nagy nehezen 11 óra körül feltápászkodtunk, én az ágyból, ők a szuperkirály felfújható matracukról amit külön erre az alkalomra vettem, hogy kijönnek. Nagyon nehezen keltek fel a srácok, de valahogy összekaptuk magunkat és elindultunk. Összepakoltunk előtte mindent ami az övüké, majd elugrottunk a subwaybe tolni egy szendvicset. Azért jól ment, wasabi, kfc, subway, minden nap kipróbáltunk valami jót.
Aztán utána bementünk a belvárosba, hogy az anime shopban, a Tokyo Toys-ban kössünk ki. Bementünk, kb egy fél óra alatt kigyönyörködtük magunkat, majd kijöttünk. A gond az volt, hogy mindhárman akartunk venni valamit, de olyan sok minden volt és annyira királyak, hogy nem tudtuk eldönteni, mit, na meg hogy mennyiért.
Aztán váltottak egy kis pénzt maguknak a skacok és visszaromboltunk az üzletbe, hogy na most aztán már tényleg költsük azt a pénzt. Én sikeresen bevásároltam kb 25 fontért (Fate/Stay night-os tetkó, One Piece nyaklánc és egy cuki csajos képekkel teli pókerpakli :D), de abszolút megérte, elégedetten nézegetem a szerzeményeim. Bence egy Totoro-s kulcstartóval lett gazdagabb, a gábor meg vett egy Sword Art Online-os kulcstartót, amiben egy aranyos kis Asuna és Kirito van, ami szerintem tökéletes neki és alexának. A kis kockák mindig játszanak, és mindig együtt persze. X3 Aranyosak.
Utána mikor itt kiéltük magunkat, fogtuk magunkat és elmentünk a buszra aminek londonból lutonba kellett volna vinnie őket 16:40-kor. Na mi már négykor ott voltunk, de a busz még öt óra után sem indult, és csak halmozódtak az emberek a váróban. Kicsit paráztunk hogy mi van már, mert azért a gépre vissza kellett volna érniük, de végülis jó pár elégedetlen megszólalás után nagy nehezen odaállítottak egy buszt, amire az utasok fele felfért és elment lutonba. Engem csak annyi érdekelt, hogy ők abban a félben voltak, akik feljutottak a buszra, szóval nyugodt voltam.
Utána hazaindultam, és most már idehaza irkálom a bejegyzést.
Nagyon jó volt ez a pár nap, abszolút boldog voltam, egy pillanatra sem hagytam abba a mosolygást. :) Amikor velük vagyok, akkor tényleg semmin nem aggódok, és mindenről megfeledkezek. Nincs is annál jobb, amikor tényleg olyan emberek veszik körül az embert, akikben igazán megbízik, és benne is feltétlenül megbíznak. Szavak nékül is megértjük egymást, és ki se kell mondanunk néha, hogy mire gondol a másik, és ez itt nekem nagyon nagyon hiányzott. Szerencsém, hogy hamarosan ők is költöznek kifelé, és nem kell sokat várnom, hogy ismét együtt vághassunk neki a kihívásoknak és megoszthassuk egymással a sok hülyeséget amiket csinálunk, vagy épp új hülyeségeket generáljunk, mikor együtt vagyunk, mászkálunk ide-oda. :3
Nagyon jó hogy velük tényleg az lehetek, aki vagyok, nem kell megjátszanom magam. Lehetünk azok a hülyegyerekek akik mindig is voltunk, és leszarjuk, ki mondja azt, hogy mennyire gyerekesek vagyunk, nem fog rajtunk, csak röhögünk és megköszönjük a bókot. Inkább legyek önmagam, és nézzenek hülyének, vagy nevezzenek gyerekesnek, dedósnak, vagy bárminek, minthogy megjáttszam magam és elfogadjanak azok az emberek akik nem is fontosak nekem. Elég ha azok elfogadnak, akik nekem fontosak és fontos vagyok nekik.
Szóval nagyon király volt ez az egész adventure, és most még van úgy három napom, hogy kipihenjem ezt a pihenést. :D Örülök, mert jelenleg mozogni sem bírok, meg már rég nem írtam amúgy sem.
Szép napot mindenkinek, és remélem nektek is jól telik a szünet, ha van! Ne felejtsétek, mindig csináljátok azt, amihez kedvetek van (ha van rá lehetőségetek), és ha nem érzitek boldogabbnak magatokat tőle, hagyjátok abba! Az élet túl rövid ahhoz, hogy ne érezzük jól magunkat benne. ^^
Bááj OwO
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
lüsi 2015.03.31. 12:02:11
Erendir 2015.04.01. 03:31:33
A terem meg állat volt, majd lesz róla kép még.