az élet utazás.

Önző

2017/07/09. - írta: Erendir

Szóval most itt állok a recepció mögött a melóhelyemen, mert az elkövetkezendő kb. két hetet éjszakás műszakban fogom tölteni. OwO 
Nem gyakori, de mivel rohadt unalmas a téma, ezért valószínűleg sokat fogok olvasni/animét nézni/ és lehetőség szerint bejegyzést írni, ahogy azt most is teszem, és ez jót tenne az olvasóimnak is, meg nekem is jót tenne. Még arra is gondoltam, hogy megpróbálok rajzolgatni majd kicsit, de ahhoz rendesen le kéne ülnöm az meg annyira gyakran nem fog előfordulni azért. 

Egy kicsivel ezelőtt beszélgettem itt a securitys kollégával, Igorral aki egy két méteres orosz vadbarom állat. Nem akarok bunkó lenni, csak őszinte, de intellektuálisan nem két méter magasan áll, szóval nem a legkomplikáltabb beszélgetőpartner, de mindenre kitűnően rá tud csodálkozni. :D 
Bármikor elkezdek neki dumálni a harcművészetről, vagy bármiről amiben úgy jobban benne vagyok (és amiben "jobban benne vagyok" azt jelenti hogy akár órákig tudnék pofázni róla), csak csodáskodik hogy hű meg ha. 
Meséltem neki arról is, hogy anno még kb... több mint 10 éve megígértem egy bizonyos valakinek hogy meglátogatom majd egyszer, és az illető Hawaii-on lakik, és persze egyből arra asszociált hogy nyilván azért megyek Hawaii-ra mert várok valamit meg majd "lesz valami". Ami persze tök érthető, mert "mindenférfidisznómindennőkurva", mindenki erre fog asszociálni ha férfi vagy. Egy-kétszer megpróbáltam nekifutni elmagyarázni, hogy nem, ami azt illeti nagyon nem az én korosztályom, családos, már unokája van, de persze nem bírta felfogni csak ott röhögött hogy az nem számít meg hogy nem baj az meg höhöhö, úgyhogy hamar lemondtam arról hogy ezt elmagyarázzam neki. XD 
Aztán mivel úgyis ilyesmire terelődött a szó, mondtam neki, hogy hát én inkább szeretek fair lenni az emberekkel amennyire tudok, tehát arra is gondolok ez alatt, hogy pl ha valakinek tudom hogy van barátja, partnere, férje, stb. , akkor nem leszek faszfej és nem környékezem meg az illetőt, hogy elszedjem tőle. 
Természetesen ez nála teljesen ledobta a láncot, elkezdett magyarázni hogy de hát egyszer élünk meg rövid az élet meg hát hogy én jóképű vagyok meg fiatal ilyenekkel nem kéne foglalkoznom csak menni és "önzőnek lenni a szerelemben", nagyjából így fogalmazott és ez kicsit megragadt bennem hirtelen. 

Ugyebár mondják azt hogy szerelemben és háborúban mindent szabad, meg hogy "love is war", meg ilyesmi. Abszolút van benne igazság, főleg hogy ha egy kis párhuzamot húzok az én felfogásommal, ami csak annyi, hogy a barátság meg a szerelem abban különbözik, hogy megvannak ugyanazok az érzelmek a barátságban is, csak minden sokkal intenzívebben. Ebben benne van minden, a vonzalom, a bizalom, meg minden ami egy normál emberi kapcsolatban benne van, mindegy hogy most szerelem vagy barátság, viszont ez marhára kétélű dolog. Ugyanúgy ahogy a szerelemben pl talán egy bizonyos dolog, ami egy bizonyos szintű örömet okozna egy sima barátságban, egy kapcsolatban sokkal nagyobb örömet okozhat, ugyanakkor ha valami baj van, ha valami negatív érzelem fordul elő, akkor ugyanúgy ahogy a barátságban enyhébbek lesznek a következmények és nem lesz annyira intenzív maga az érzelem sem, úgy egy kapcsolatban sokkal nagyobb lesz a fájdalom is. Féltékenykedés például ugyanúgy előfordul egy barátságban is, csak nem annyira intenzív, így kb. nem is nevezzük annak, de ott van. Mivel egy kapcsolatban, ha ott a szerelem is, sokkal nagyobb a birtoklási vágy, úgy sokkal intenzívebben fordul ez elő. 
Talán akkor ez a baj velem, mert én nem ilyen vagyok. Ahogy azt már leírtam korábban is, egy kapcsolatot általában egy stabil barátságra szeretek felépíteni optimális esetben, ezt most csak úgy értem, hogy ahhoz hogy összejöjjek valakivel, azért tudnom kell előtte annyira bíznom, hogy legalább barátnak nevezzem (nem tudom ez másoknak mennyire furcsa, vagy hogy a mai világban ez hogy működik). Ha egy kapcsolatban vagyok valakivel, akkor pedig próbálok nem túl önző lenni, nem túl birtokló, hogy a másik, aki velem van, azért hadd csinálja azt amit szeret, meg azért nekem se kelljen mindent eldobnom ahhoz, hogy "vele lehessek". 
Ez amúgy leírva egyben tök alapnak hangzik, meg tök idealistának és naivnak is. XD Szóval elég érdekes, még magam sem tudom hogy ez hogy van akkor. :D

Na mindegy, mindenesetre kicsit furán hangzott nekem ez az "önzőnek kell lenni" dolog, mert semmiben sem szeretek az lenni, és általában a mindennapi életben is szeretek sokat törődni másokkal, természetesen főleg a barátaimmal, és őket helyezni magam elé, de mindig is ilyen voltam. Ahogy a barátaim is mind azért erős személyiségek, mert máskülönben kb semmi társas életem nem lenne, mert magamtól nem nagyon keresnék meg másokat. :D (Szóval akkor lehet ezért vagyok egyedül? Vagy ha "egyedül maradok", akkor legalább így tudom az okát?)

Mindenesetre nem szeretek önző lenni, semmiben, de abból a szempontból mégis igaza volt a securitys Igornak, hogy  a szerelem az egy önző dolog, azért az ember a partnerével töltött időt, illetve magát a partnerét nem szívesen osztja meg másokkal. 

Hmm. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://erendir.blog.hu/api/trackback/id/tr5112649989

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása