Film-álmodás

Tegnap este nagyon fura álmom volt. Azért ez a bejegyzés címe, mert olyan volt, mintha egy filmet néztem volna. Egy izgalmas akció-misztériumfilmet, legalábbis a műfaját így tudnám meghatározni. :D

Úgy kezdődött, hogy minden szürke volt. Szürkében láttam mindent, és nem kívülről, hanem belülről, a "főszereplő" szemeivel láttam a világot. Valami nagy, tágas szobában ébredt, egy modern berendezésű, letisztult, tiszta belső térrel, olyasmi szoba volt mint amilyet én akarnék magamnak. Semmi nyitott polc, inkább szekrények, szögletes formák, minden a helyén, de minden szürke volt,  kint és bent is, és hangok helyett csak halk sistergés-búgás hallatszott.

Nem írok le mindent annyira részletesen mert nagyon hosszú volt, de a lényeget megpróbálom érthetően összefoglalni. A történet szerint a csávó "akiben ébredtem", kiszaladt az utcára, de nem volt egy élő ember sem az utcán, de a kocsik maguktól mentek, ajtók nyíltak és záródtak, mintha szellemek mozgattak volna mindent. Ekkor már kívülről láttam mindent, és azt gondoltam, ez a férfi valami olyan síkon van ahol csak az embereket nem látja, akik azonban körülötte vannak és őt nem látják, de nem tudnak egymással kontaktusba se lépni.
Mikor a férfi eléggé kigondolkozta magát és kipánikolta magát hogy most mi van és hogy jut vissza, hirtelen újra felébredt, ugyanabban a szobában, de ekkor már a mi síkunkon. Felpattant és kiment az erkélyre, és onnan átlátott egy nagyobb, magasan fekvő családi házra, ahol pedig egy fiatal, szép nő játszott a kislányával.
A pali felismerte és lement, majd átszaladt hozzájuk, a nő pedig beengedte és megkérdezte mit szeretne.

Idegenek voltak egymásnak, de a férfi elkezdett erősködni, hogy ő ismeri mindkettejüket, sőt, azt állította, hogy a nő a felesége, és a kislány az ő közös lányuk. A nő ezt nem hitte el, illetve nem akarta, de közben a férfinek beismerte, hogy belül érzi, hogy ez tényleg így van, de nem érti hogy hogyan, meg hogy miért nem ismerik egymást mégsem (wtf), és mindketten ott álltak és gondolkoztak hogy akkor most mi van, miért nincsenek közös emlékeik, de tudnak mégis arról, hogy kellene hogy legyenek.
Aztán együtt kitalálták hogy akkor valahogy a jövőben valaki vagy valami módosíthatta a múltat vagy az ő emlékeiket és átcsapott az egész hirtelen ilyen előre kell néznünk az időben hogy megakadályozzuk azt hogy valaki megváltoztassa a múltat történetbe. XD
Ennek a trükkje csak az, amit én kívülállóként tudtam és gondoltam hogy ez lesz, hogy ha valaki a jövőben vagy a múltban turkál hogy megváltoztasson valamit, csupán azt éri el, aminek az ellenkezőjét akarja elérni, hiszen pont azért fog aztán úgy történni, mert ő meg akarta próbálni megakadályozni, és ez egy ördögi körben bezárul és ugyanahhoz az eredményhez, vagy rosszabbhoz minden lehetséges útvesztő végén visszatalál az illető aki meg akarja változtatni a múltat, vagy a jövőt, az eredmény mindig ugyanaz lesz.
Történt sok minden ezzel a két emberrel ahogy próbálták kideríteni hogy ki és miért csinálta ezt, vagy miért történtek így a dolgok, a lényeg, hogy a végén kitaláltak valami olyan megoldást (most jön a weird rész), hogy találkoztak egy pikminnel ( Ez ebből a játékból van egyébként, ezek a pikminek XD) aki egy varázsló volt, volt szakálla, és fehér volt, és megkérték őt hogy találjon ki valamit, ő pedig elvarázsolta őket hogy olyan picik legyenek mint egy pikmin, ilyen fél centisek lettek, és egy nagyon pici házban éltek, ahol tök boldogan elvoltak hárman, de mindig ha kellett valami, pl bevásárolni, és mondjuk a férj kilépett az ajtón, megint nagy lett, amikor meg vissza akart menni a házba, megint összement. XD
És ez a pici ház meg abban a szobában volt az asztalon, ahol az elején a főhősünk felébredt. :D
Aztán voltak még bonyodalmak abból, hogy akkor a másik házból áthoztak dolgokat és berendezték a kis házat, meg pakolásztak meg ilyenek, meg volt hogy valami állat bejött, erre már nem emlékszem annyira, aztán felébredtem. XD

Elég érdekes volt, ahogy az elejéből ilyen misztikus nyomozósból átcsapott ilyen happy-go lucky hangulatba, pár random hülyeséggel, de valamiért mély nyomott hagyott bennem, de leginkább csak az eleje, kár hogy az álmokra nem emlékszünk pontosan csak ha szinte azonnal leírjuk őket, így nem tudom megosztani mi volt még az elején ami olyan nagyon érdekes volt. :) Mindenesetre jót mosolyogtam így egyben az egészen, vicces dolgokat tud összehozni az agy. :D

Van még egy érdekes dolog, ami pedig egy visszatérő álmomhoz kapcsolódik és most vált nagyon érdekessé... azt leírom szerintem most, de egy másik bejegyzésben. :)