Your name

Írok kicsit, mert úgy érzem, most már írnom kell, nem tudom miért. 

Sok minden történt mostanában, de nem is feltétlenül akarom megosztani, de mégis úgy érzem, írnom kell, és kiírnom magamból valamit mert zavar, de nem teljesen tudom hogy mi, úgyhogy meglátjuk, ebből mi jön ki.

Iszonyat sok mindent vettem ebben a hónapban. x_x Direkt félreraktam amúgy, mert tudtam hogy jön ez a black friday cucc, aztán tavaly is szert tettem egy két király dologra, az ilyen 50-70-90%-os leárazások nagyon bejönnek a magamfajtának aki nem szeret sok pénzt kifizetni jó dolgokért... XD

Vettem először is egy kabátot, végre fekete... Van egy fekete kabátom, a nike, de az síkabát meg kicsit hosszú is, azt itt kint angliában nem venném fel mert mindig túl meleg lenne hozzá, még tél derekán is.
Az egész úgy kezdődött, hogy elmentem adakozni. Vannak ilyen charity shopok, nekem meg volt egy rakat cuccom itt a szobában amik őszintén szólva csak a helyet foglalják, és abból nekem ebben a szobában nagyon kevés van, és szeretem ha mind ki van használva. Szóval ami a nagy zsákban volt: Három pár cipő, egyik egy szinte új bakkancs, egy 12 megapixeles kamera (nem használtam sose sokat mert lassan exponál, annak ellenére hogy jó képet csinál szinte haszontalan számomra, a fényérzékenysége az igazi), két kabát, ruhák amiket már nem hordok, egy bluetooth fülhallgató (nem volt jó vétel de valakinek tök jó lehet még), egy mikrofonos headset géphez, nyakpárna, egy nagy pokróc. Ezen kívül még pár cucc, a lényeg hogy hasznos dolgok, amik jók lehetnek valakinek, ez a bolt a rászorulóknak nyújt ilyen cuccokat, a jobb dolgokat meg eladják használt cikként és a pénzt jótékonyságra fordítják.
Na ebből annyi lett hogy odavittem nagy lelkesen, aztán még annyit se mondtak hogy kösz. De komolyan. Meg sem köszönték.
Nem vártam hogy hősként ünnepeljenek meg oklevelet kapjak, de egy "kösz bazmeg" jól esett volna, ha már adakozik az ember. Na mindegy.
Ezután mentem be a közeli "mall"-ba, egy kicsike bevásárlóközpont, aztán ott találtam végül 30 fontért egy jó kis kabátot, elvileg féláron volt szal eredetileg 60 font volt... Hát én 30-at se akartam költeni kabátra mert olcsó jános vagyok XD, de ez megtetszett, mert nem ilyen pufikabát, full fekete, nem csillog, jó a csuklyája (vagy süsüje, az jobban hangzik XD), és ilyen szöszmöszös a pereme tudjátok, mármint a csuklyának, az az eszkimós, én meg azt szeretem. X3

Aztán ahogy telt a hónap vettem 4 db anime figurát, amik ma jöttek meg, és kettő abból hatalmasabb mint gondoltam, és gyönyörűek. :D Egyenként kb 70-100, illetve még többért láttam ezeket a figurákat btw, és én kb 100 fontért vettem meg mind a négyet. Vettem vagy 20 játékot a leárazások miatt, magamnak sokat, Akai-sannak meg Stracraft II-ben leárazott fícsöröket, meg minden, de még most is járom a steamet hogy milyen ajánlatok vannak, ma is vettem hármat... XD
Vettem egy tabletet, hozzá egy tokot, meg egy 64 gigás micro sd kártyát, amit a telefonomba raktam, a 16-osat meg a tabletbe. Ezeket amazonról, mert el akartam használni a 40 fontos ajándékutalványt amit a cégtől kaptam a hónap dolgozója cuclival. ^^ Ez pedig a perfect time volt arra.
Ezen kívül meg még vettem egy 240 gigás ssd-t amit ma varázsoltam be a gépembe, az is marha olcsó volt.

A kulcs dolog itt az volt hogy rohadt sok mindent vásároltam ebben a hónapban, viszont rohadt keveset költöttem. XD Ugyanis ezekkel a leárazásokkal amik most voltak ebben a hónapban, felét, vagy inkább harmadát fizettem mindennek, szóval... ez elég jó kifogás? O.o De még ennek ellenére is szarul érzem magam miatta, mintha sajnálnám magamtól. XD Vagy nem tom, csak a tudat hogy ennyi mindent vettem olyan érzést vált ki belőlem mintha sokat is költöttem volna és ilyen "you should feel bad" érzésem van. x_x :D

Jobb ennél, hogy voltam moziban. ^^ Kou-chan, akinek segítettem kijönni, úgy döntött, elhasználja a "guest experience"-ét amit kapott, és az a megtiszteltetés ért hogy engem hívott el. X3 Ez azt jelentette hogy becsekkolunk a hotelbe, egy ingyen éjszaka a hotelban, vacsora benne van, előétel főétel, ital, desszert, minden, másnap pedig reggeli, szintén nem csak continental breakfast hanem azt kértünk amit akartunk. *w* De a kajáról később. :P
Miután becsekkoltunk, elmentünk megnézni a Kimi no na wa, lefordítva Your Name nevezetű filmet, vagyis hát OVA-t, japán anime filmet magyarul.
Hihetetlen jó volt. A trailerből nem derült ki sok minden, csak annyi hogy valami jó kis történet lesz, de egyikőnk sem gondolta volna, hogy ennyire komoly lesz a film. ^^
Itt a trailer:
Nem akarok semmit elspoilerezni, de természetesen ahogy sejtettem, pityeregtem azért a filmen, néha a szomorúságtól, de többet a boldogságtól, szóval nagyon nagyon nagyon nagyon tetszett. :3 Már azt alig várom hogy valahol elérhető legyen letöltésre, hogy megnézhessem újra. :D Ami nálam sokat jelent.

Utána mentünk vissza vacsizni, hát a vacsi nagyon fancy volt. O.O Ott voltak Kou-chan kollégái is, egy négy fős társaság, hívtak ugyan minket oda deeee inkább leültünk barátságosan közel, de kettesben. :) Mindketten antiszocok vagyunk amúgy is, ha társaságba kerülök azonnal a háttérbe szorulok és pár perc múlva inkább már nem is szólok semmit csak pislogok és ülök. Így legalább tudtunk beszélni a filmről, meg minden másról.
Előételnek amiket ettünk ilyen Scotch egg volt, ezt ettem én, ami leginkább a tojással töltött fasírtra hasonlít amit otthon is szoktunk csinálni karácsony táján, csak rendes hússal van "bevonva" és isteni panírban volt kisütve. O.o Kou-chan meg valami kacsa rudakat kért, az is nagyon finom volt. Aztán főételnek én tagliatelle tésztát kértem marharaguval, tehát lényegében hosszúmetéltet marhapörkölttel. XD Nem volt hatalmas durranás, de csirke-pulyka nem nagyon volt, kb 6 főétel volt, és ez volt a legbiztosabb választás. :3 Nem volt nagyon fűszeres, de persze mit vár egy magyar itt kint. :D Finom volt, és nagyon jól meg volt csinálva maga a pörkölt, és a tészta is, az a lényeg. Kou chan gnochhit kapott, azt hiszem kecskesajttal meg még valamivel, azt el is felejtettem megkóstolni, de azt mondta, finom volt. Desszertnek én valami Brulée-t próbáltam ki, ami viszont nem volt jó döntés nagyon, de legalább ezt is kipróbáltam. :3 Ő pedig sajttortát evett, és jó is volt azt mondta. ^^ Én már itt nagyon nagyon tele voltam és szurkoltam magamnak hogy ne legyek rosszul, mert ugyan abszolút nem tudtam mindent megenni, próbáltam magamba pakolni minél többet, már csak azért is hogy nehogy azt higyjék hogy nem ízlik, én megettem volna az utolsó szemig mindent de ennyi kajával egész nap ellettem volna. ^^"
Ja, és isteni volt a narancslé. O.o

Utána fent Kou chan ázott egyet, addig én kicsit leedzettem, aztán szolidan mangát olvastunk meg beszélgettünk még alvás előtt, viszonylag korán már aludtunk is, mert másnap ugye tízig volt hivatalosan reggeli. Na azt is imádtam. *w*
Azt hittem először hogy csak hideget eszünk amivel semmi gondom nincs, aztán egyszer csak kapjuk az étlapot há mondom lol!
Amit Kou chan kért az ilyen poached egg (buggyantott tojás), kettő darab egy-egy (frissen sült :o) english muffinon, holland mártással nyakon öntve, az egész isteni volt (mert feleztünk szépen okosan persze XD).
Amit én ettem az pedig amerikai palacsinta volt, ropogós szalonnával és juharsziruppal. *w* Soha nem próbáltam még ilyet de azonnal ezt kértem ahogy megláttam. :D Kihoztak három normál méretű amerikai palit, jó nagy kupac szalonnával , azt jól elosztottam és nyakon öntöttem az összes juharsziruppal amit adtak, és isteni volt az édes-sós-ropogós-puha kombináció. OwO Itthon is csinálni fogok, és hamarosan. :D
Reggeli után aztán még kicsit ejtőztünk, és lényegében kicsekkoltunk aztán mentünk erre-arra, mert mindkettőnknek volt még aznap is dolga. :)
Nagyon jó volt ez az egész és jól ki is használtuk, a legemlékezetesebb a film volt persze, még másnap reggel is az járt a fejemben. :D

Aztán ami ma meg ért, az egy masszív nosztalgiaroham volt, ugyanis egy jó régi mappát is rápakoltam a telómra, és azt hallgatgattam ma, és úgy visszavitt az időben... :D Jó és rossz értelemben, a múltra emlékezni végülis mindig olyan, ha jó akkor azért mert jó volt de már elmúlt, ha rossz volt akkor azért mert rossz volt, de legalább már elmúlt. :D
Szóval legyen itt egy kis bemutató hogy mi volt itt:
Oh my juliet - (Klipet ne nézd XD) Azóta hogy először hallottam, nem tudtam kik éneklik. XD Még 17 voltam, és Aya chan mutatta nekem ezt a számot, mindig állati volt, király volt újra hallani és nagyon nosztalgikus volt. X3
Kaoru & Sentaro Duet - Ez kicsit későbbi, de még szintén gimis időszak, azon kívül hogy nagyon király és még mindig tervezem megnézni az animét, csak annyi a különlegessége hoogy... nagyon király!
Life is beautiful
Dam Dadi Do  (holy shit XD)
Arigatou - Kokia (de régi, nagyon szeretem^^)
Goodbye beautiful day
Dry tears - Lovely complex
Soundless voice
Ezek a zenék meg egy elég hosszú időszakra emlékeztettek, akkor Maka san sok jó zenét mutatott. X3
Ikue Asazaki - Obokuri-Eeumi (Samurai Champloo) - Ez meg elgondolkoztatott ezen az egészen, és visszavarázsolt a kicsit szentimentálisabb gondolkodásomba, jó értelemben. (Már ha ennek van jó értelme? :D)

Azt juttatta eszembe, az előző dalok meghallgatása után, hogy sokan vannak, akik ha "új életet kezdenek", már egyáltalán nem gondolnak a múlttal, és hogy ez mennyire jellemző magára az emberre. Hiszen ha az ember tanulna, vagy tanulni akarna a történelemből, nem esett volna bele ugyanazokba a hibákba újra meg újra a történelem során, nem halt volna meg annyi ember, nem tört volna össze annyi szív.
De ha csak ezt levetítjük az egyszerű emberre, egy személyre, akkor is mennyire igaz, hogy aki így "lezárja" a múltat, és megfeledkezik róla, ugyanúgy ugyanazokat a hibákat fogja elkövetni. Aki meghazudtolja a múltat, vagy direkt másképp emlékezik rá vissza, csak azért hogy a saját lelkiismerete jobb legyen attól, hogy szemet huny olyan dolgok felett amitől rosszul érzi magát, pont a tanulságot felejti el, a jövőbeli döntéseiben nem fog eszébe jutni, és ez elég gyakran vezet ahhoz hogy az illető megüti a bokáját.
Nekem mindig fontos volt visszaemlékezni ezekre a dolgokra, és mégsem mondhatom, hogy nem zártam le, ami jó. Eddig sikerült tanulni a hibáimból, és idiótának tartanám magam ha ugyanolyan hibákat követnék el újra meg újra, szerencsére nem is nagyon fordult elő ilyesmi túl gyakran, max egy-két alkalommal.

Hogy ebből mit akartam kihozni, nem tudom, de mégis úgy érzem, leírtam amit akartam. O.o Fura. Na megyek alszok mert holnap 12 órával kezdek, aztán reggelre megyek vissza. Yaay~