A fejemben, mármint. :)
Huh, nagyon sokat gondolkodtam mostanában. Ehhez a mindennapi események is hozzájárultak. Valami lezárult, és helyette egy bizonytalan kis játék árnyéka vetült a lelkemre. A sok szabadidő sok gondolkodást, elmélkedést jelent.
Hosszúra sikerült a hétvégém mert a pénteki napon elfogytak az ügyfeleim és délben már hazajöttem. Szombaton alvás+gondolkodás+LaTale volt a program, ma meg az Alléban voltunk plave-el.. Úristen mennyit zabáltam. XD Bár vele menni sajnos olyan volt mintha egyedül mentem volna, vagy egy vízicsigával. :/ Lassan mozog, lassan reagál és nem beszél. XD De mindegy a lényeg hogy ettem csirkés taco-t, guacamoléval meg tortillát hozzá, utána a burger kingben (igen, burger kingeztem... x_x) egy bazinagy burgert krumplival meg üdítővel. Kis rövid kritika: A hambi jó volt, minden benne, de a hús (ami amúgy bazinagy volt) szerintem halból, forgácsból, kakaóporból és csirkecsont-darálmányból állt leginkább (amúgy marhahúsként szerepelt), szerintem kicsit gusztustalan volt és egyáltalán nem hasonlított darálthúsra, de nem baj megettem, szal ehető volt, a burger így egyben finom volt azért, a hasáb mondjuk száraz volt meg ízetlen. :/ De a taco nagyon jó volt meg a guacamole is isteni ízletes volt *w* És egészséges. ^^
Aztán utána kipróbáltuk a frozen yoghurt-ot ami nagyon jó volt. X3 az ember kitölt magának annyi ilyen jégkrém állagú joghurtot amennyit akar, aztán megszórja amivel akarja, és a végén csak lemérik és így fizeti ki az ember, súly alapján. A miénk banános-csokis joghurt volt, rajta csokidarabokkal, mogyoróval, franciadrazséval, smarties-al, csokiöntettel.... XD De lehet rá még rakni vagy 20 féle toppingot, köztük sokféle gyümölccsel, meg minden. *w*
Nagyon jó volt, bár ketten nem bírtuk megenni az egészet. :3
De hiába voltam ott, vagy a metrón, bárhol, mindig elkaptak a gondolatok. Miért van az, hogy mindenki hordozza a saját keresztjét mindig... ^^" Az alléban is meg bárhol látok boldog családokat, és gondolom magamban, mikor ránézek a boldog szülőkre, hogy milyen aranyos kislányuk van, és milyen jó lenne ha rám is ez a jövő várna, hogy vajon nekem is részem lesz-e majd ebben... Jó tudom hülyeség ilyeneken gondolkoznom meg mi a tökömért gondolkozok ilyenen 23 évesen... Azért mert ez jut eszembe, ez tenne boldoggá, valaki aki mellett élhetek és nem kell aggódnom hogy egyedül maradok hanem tudom, hogy velem marad, és akár egy boldog családban élhetünk együtt... Tudom hogy ez még a jövő zenéje, de jó lenne ha már mos el tudnám kezdeni felépíteni, kezdve azzal hogy megismerni valakit aki különleges. De majd úgyis a sors hozza, hogy hogyan lesz, és majd szembehoz valakit akivel ez lehetséges lesz, ha keresem én is. :)
Vagy épp hogy majd ha nem keresem.
Csak olyan sokszor eszembe jut... Hiába, gondolatban akkor is keresem a boldogságot és reménykedem. ^^' Sokszor eszembe jutnak a szokásos agyalós dolgok, mit csinálok én itt, mi a célom, hová fogok jutni az életben, blah blah blah. Tudjátok, a szokásos dolgok amin az ember mindig elgondolkozik (már az a pár aki szokott még gondolkozni XD), és számba veszi, hol tart az élete.
Ma ez még súlyosabb volt, mert most lett vége a tavaszi animék nagy részének, szal 3 animének is most néztem meg az utolsó részeit, kaptam meleget-hideget, érzelmi fröccsöt azt dögivel szóval volt pityergés rendesen (boldogságtól is, egyik legszebb happy endet láttam életemben ma ^^), ami így még jobban hozzájárult az agyalásomhoz hehe, de nem mondanám hogy feltétlenül rossz értelemben. Inkább csak hozzásegített abban, hogy sok dologra rájöjjek, meg hogy másképp lássak/értékeljek dolgokat.
Rövid összefoglalót szeretnék írni. Pár kulcsgondolatot leírok, spoilerek nélkül.
Gokukoku no Brynhildr: Mindig védd meg a barátaid az életed árán is, akkor is, ha ostobaságnak tűnik az egész.
Gachuumon wa usagi desu ka?: Cukortúladagolás, rövid, aranyos kis történet sok nyuszival, cukisággal, van benne egy bolyhos puri és aranyos kislányok, nálam win volt. :D
Date a Live II: Ha az a dolgod hogy spirituális képességű emberfeletti hölgyeményeket hódíts meg hogy ne azzal legyenek elfoglalva hogy elpusztítsák a földet, és a hadsereggel küzdjenek, légy szívtipró, és tudd kezelni azt, hogy egyszerre 7 csaj akar randizni veled, köztük a húgod, a másik húgod akiről nem is tudtál, és ha kell még lánynak is öltözz be ha a csaj a lányokat szereti. XD Shido magamra emlékeztetett, akkora nőcsábász. XD Csak én bolondítok több lányt egyszerre. ^^ Mondjuk itt ő nem szemét módon tette, nagyon vicces és aranyos anime volt, király harcjelenetekkel, nagy kardokkal, jó csajokkal és szép történettel, meg még romantikával is. *w* Nagyon jó. :)
No game No life: Huhh... :) A tavasz legjobb animéje, sőt, évek óta a legjobb anime amit láttam, sztem a K-on! óta tuti ez a legjobb. Mindenből perfect a mennyiség benne, humor és röhögés dögivel, egy kevés fanservice, állati jó zene, hihetetlen jó történet, óriási csavarok, fejtörők és játékok, zseniális és szimpatikus karakterek, megható jelenetek és kemény összecsapások (de nem bunyó vagy harc, tessék megnézni hogy értem ;P), és mellé még jó grafika is!
Istencsászár anime, alig bírjuk majd kivárni hogy mi lesz a következő évadban. :) Mert senki nem bírta nem nézni a környezetemben pedig nem szóltam nekik nagyon, Robin chwan is sunyiban epekedve várta minden héten az új részt. :D
Befejezetlen még most 2-3 talán, 1-2 rész mindegyikből, és a nyáriak pediiiiiiig: Free! Eternal summer!!! :D és Sword Art Online II: Gun Gale Online *w*
Free! : Orbitálisan király opening és ending, szétröhögtem magam az első részen, kevés buzulás, csak csajoknak fanservice, és nagyon sok poén :DD
SaO II: GUNS GUNS GUNS GUNS GUNS GUNS OwO
Na ennyi elég is volt mára. XD
Szóval a lényeg: Animéket nézek, gondolkozok, érzelgősködök és melózok. XD
Ja és még valami: Az arab hölgyeménnyel valószínűleg semmi nem lesz, csak megint én lovalltam bele magam a dologba és hittem azt, hogy az "I love you i want us to be girlfriend and boyfriend" azt jelenti amit jelent. XD Tanulság, ne éld bele magad semmibe, amíg nem ismered a másikat. :D Második tanulság: Tök mindegy te hülye úgyis beleéled magad. XD Tudom. X3
Na szóval ja, a bizalom meg a reménykedés mindig abban, hogy a másik majd visszaadja a törődést, a figyelmet amit én adok. Csak várja, várja az ember, aztán rájön, hogy túl sokat vár el... De nem tudok kevesebbet adni mint amennyit akarok, szeretnék, mégis fáj, ha nem kapom vissza a negyedét sem... Nem tudom meddig kell várni amíg újra valaki olyannal hoz össze a sors akivel ismét úgy érezhetem, hogy egyenrangú vagyok, mint régen. :) Illetve hát nem is olyan régen de már talán régen na mindegy.
Milyen rossz amikor azt hiszed, a másik ugyanazt érzi irántad, mint te, és utána érzed, hogy nem... :')
Majd egyszer. ^^
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.