az élet utazás.

Animézes hetek

2017/03/31. - írta: Erendir

Elég sok animét fejeztem be mostanság, és ahhoz képest túl keveset írtam. Mindegyik kiváltott ugyanis belőlem sok érdekes gondolatot, amiket ugyan meg-megosztottam egy-két barátommal, de szeretek review-t írni a dolgokról amiket befejezek/megnézek/elérek, stb., ezt tudjátok. :D

Azon gondolkoztam hogy írok egy-egy bejegyzést mindegyikről, de szerintem ráfogom időhiányra és inkább a saját stílusomnak megfelelően írok eeegy naagy gigabejegyzést amelyikben benne lesz mindegyik és jól nem olvassa el senki! ^^ XD



Szóval az első amit befejeztünk a One Punch Man volt, amit még kajak Upton Parkban kezdtünk el, azaz több mint egy éve, amikor máshol laktunk. Na ott még volt rendes internet... Az anime jó nagy hypeot kapott, de én már jóval előtte tudtam a manga létezéséről, mert lelkes Tumblr júzer vagyok ami egy veszélyes hely, de animével (meg mindennel kapcsolatban amit kedvelsz ott) abszolúte tájékoztatva tart. Egyszóval amikor az embereknek még fogalma sem volt mi lesz "ez a szar" amikor beharangozták, én már alig vártam. :D

Az első rész alapján már tudtam, hogy ez egy zseniális anime lesz. XD Arzénnal asszem az első 4-5 részt néztük meg, hétről hétre ahogy jött ki, aztán utána jött a költözés, mindketten nagyon elfoglaltunk voltunk az elkövetkező kb egy hónapra, utána meg kezdődött az internet-kálváriánk szóval totál elfelejtődött. Nemrégiben azonban elkezdtük végre tovább nézni és befejeztük (azt a maradék kb 5-6 részt szal hamar megvolt), és nem csalódtunk a többi részben is. :D

Aki nem ismeri, annak itt a spoiler-mentes bemutató: A főhős, Saitama egy olyan világban él, ahol hősök, és gonosztevők is vannak, szóval valaki jóra, valaki meg rosszra használja az ilyen-olyan erejét, néha űrlények akarják megszállni a földet, stb. stb. Hősünk viszont egy nagy problémával küzd, ugyanis annyira OP (overpowered , nem gamereknek) lett az edzése során , hogy mindenkit egy ütéssel elintéz. Az élete emiatt tök unalmas, és senki még csak nem is ismeri, annak ellenére, hogy számtalanszor megmenti a földet is. 
Nagyon vicces anime, és lényegében abszolút comedy, nem egy shounen anime, ahol a főhős egyre erősebbé válik és küzd a jóért, Saitama végig ugyanolyan istentelenül erős és senkinek nincs esélye ellene. :D 
A zene haláli jó, a grafika nem kevésbé, és rohadt sokat lehet rajta röhögni. :D

A sztoriban van pár flaw, vagyis inkább magában az anime felépítésében. 12 részes az anime, és ebbe megpróbáltak minél több mindent belepumpálni. Ebből következően néha felbukkan vagy 4-5 új karakter akiről semmit nem tudunk, pár mondat erejéig ott vannak, aztán vagy eltűnnek a süllyesztőben, vagy továbbra sem tudunk meg róluk többet, de ott maradnak. Rengeteg megválaszolatlan kérdés és elvarratlan szál keletkezik és az anime befejezése is elég hirtelen. 

Befejezést tekintve azonban abszolút jó abból a szempontból, hogy a világ egyik legepikusabb küzdelme került vászonra amit valaha láttam. :D A WOHOOOOOOO!!! effekt simán megvan, be is került a top 5-be szerintem nálam, bár van sok amit tudnék mondani és nagy hatással volt rám, szóval legyen inkább a top 10 és abban az 5-6 körül :) (Tényleg, ne felejtsek el egy ilyen toplistát írni... Hmm, anime-toplista, jó ötlet, jönnek majd a leg-ek)

Kis vicces tény az animéről, ami a nézőnek nyilvánvalóvá válik ha nagy anime-néző: Az anime maga nem más mint egy paródia az animék orbitális erejű főhőseiről akik legyőzhetetlenek, az egész "one punch" szituval ezt akarják parodizálni, hogy nála nincs erősebb, hiába mondasz bármilyen hőst más animéből. :D Amiből persze rengeteg vita kerekedett az interneten, ezzel még nagyobb népszerűségre téve szert. :3

 

A második amit befejezetlenül hagytunk az a Boku no hero academia volt (My hero academia), szóval a One punch man után ezt fejeztük be. 
Sajnos ebből még kevesebb rész maradt hátra, és szintén a szokásos 12 részes rövid évaddal néztünk szembe. Szintén olyan animéről van szó ami már az első résszel nagyon megfogott, és az mindenkinél nyerő. :D Én általában nem ilyen vagyok, szóval ha az első, vagy az első pár rész nem is tetszik, hagyok még esélyt az animének, főleg, ha jót hallottam róla egy baráttól, vagy pl általánosságban legendásnak nevezik. Annak idején a Sword art online-t sem akartam megnézni, de csak a hype miatt, aztán később mikor megnéztem, igazolódott, hogy az egyik legjobb. :)
Na szóval ez is már az első résztől megfogott minket, főleg azért talán, mert "bevált recept". Vérbeli shounen animéről beszélünk itt, igazi "harcolok, veszítek, edzek még, győzök" szituációról van szó, de ezt ezerféleképpen elő lehet adni, és itt (is) nagyon kreatívan és nagyszerűen van megoldva. A grafika, rajzolás nagyon jó, nem a minőség miatt (félreértés ne essék, az is első osztályú), hanem a stílus miatt, vastag, kontúros vonalakat látunk, és a színek! :o Nagyon élénk, vibráló színek és kontrasztok vannak, és ez egy energikus, vidám hangulatot ad az egésznek. 
És a zene... Úristen. :D Nem tudom, ki írta a zenét, de minden tiszteletem az övé, mert olyan manás zenét gyártottak ehhez az animéhez is, hogy az ember alig bír ülve maradni. :D Természetesen ez tökéletesen össze van rakva a legkomolyabb jelenetekkel, így a végső jelenet ami a legkomolyabb harc is az animében simán bekerül a top 10-be szintén. Ami nagy szó, mert elég sok animét láttam már, és nem egyszerű tényleg lenyűgözőt mutatni. 
A történet szuper, a karakterek kidolgozottak, a fanservice ott van és nincs ott, szóval szexik a csajok de nincs az arcodba tolva a bugyi, és minden karakterről kapunk megfelelő infót, a fontosabbakról megfelelő háttértörténetet, pont amennyit kell. 
Minden nagyon jól össze van rakva benne, izgalmas, és emellett nagyon vicces. :D A történetről nem is mondok sokat, ezt mindenkinek érdemes lenne megnézni, és remélem ez is bekerül a Dragon ball - Naruto - One piece hármasba, még akkor is ha a Narutot nem láttam és nem is nagyon kedvelem, az is az egyik leghosszabban futó, legnépszerűbb és legjobb shonen-mangák közé tartozik. :)
Szóval állati jó hősök, nagyszerű üzenet, és tök jó motiváció is van az animében. Egy olyan gondolatot is nagyon megerősít bennünk, amire én is gyakran gondolok, és igaz, hogy mindenki lehet hős. :) Mindenki álmodozik róla, hogy ő lesz a hős, ő lesz a legjobb, megment mindenkit, de sokan amikor olyan helyzetbe kerülnének, vagy kerülhetnének, kihátrálnak belőle, mert egy hős minden felelősséget a vállára vesz, és magát teszi a veszélyhelyzet központjába, hogy másokat megmentsen. A legtöbb embernek fontosabb a saját biztonsága, ha olyanra fordul a helyzet... De mindenki maga dönti el, hogy mi a fontosabb neki. :) 

GO BEYOND! PLUS ULTRA!

(Amúgy All Might, a legerősebb hős aki épp az animében van, az amerikai témájával valamiért Rick barátomra emlékeztet :D )


Aztán itt a harmadik anime, amit pedig Akai-san ajánlott nekem. Mindig megnézzük az egymásnak ajánlott animéket, max kisebb-nagyobb késleltetéssel. XD Hogy most kisebb vagy nagyobb lesz-e az az idő az nekünk végképp nem számít tekintve hogy az idők végezete óta ismerjük egymást és ez úgyis így marad, így nem sietünk sehova, tehát hogy most holnap áll neki a másik vagy 10 év múlva, annyira nem számottevő, mert tudjuk hogy meglesz majd. XD A mai napig hót büszke vagyok rá, hogy végigküzdötte magát a Clannad-on, még ha nehezen is, amit viszont megértek, mert nem az akciódússágáról híres, viszont annak meg nagyon örülök, hogy a vége után jobbnak tartotta mint amilyennek először gondoltam, hogy fogja. 
Szóval az ő buzdítására álltam neki az Erased nevezetű animének (Boku dake ga Inai Machi). Mondta, hogy nagyon jó, a történet pedig nagyon érdekes, a főhős meg úgy néz ki mint én, meg a gondolkodása is hasonló. Ezt már az első rész után nyugtázni tudtam, jópofa kis párhuzam volt. :D
Az anime maga rendkívül érdekes, és nagyon jó gondolatokat vet fel. Nem megyek bele a történetbe, mert nagyon akciódús, és gyorsan történnek a dolgok, inkább írok más részeiről általánosságban. 
Annyit azért érdemes leírni, hogy a történet komoly időutazásos témát dolgoz fel, és ez mindig érdekes, mert főhősünk a múltat akarja megváltoztatni a maga módján, hogy ez kihasson a jelenlegi helyzetre, abban amiben találja magát, de mint tudjuk, ez nem olyan egyszerű.  Sok filmben is megjelenik ez a probléma, meg játékokban is, hogy az időt megváltoztatni nem egy séta-galopp. Van, hogy pont azért lesz olyan a jövő (a jelenünk) amit meg akarunk változtatni, mert megpróbáltuk megváltoztatni, és pont úgy tettük, hogy a végeredmény az lett amit el akartunk kerülni, szóval egy ördögi kört csináltunk. Aztán ott van az is, ami pl a Life is strange című játékban is, (nem, még nem vittem végig :D) hogy ha megváltoztatunk egy rossz döntést, az még egyáltalán nem garancia arra, hogy jobb dolog fog történni miatta. :D Mivel nem tudjuk a végkimenetelt, lehet hogy az a döntés sokkal jobb volt, csak mi rosszként éltük meg, és el akarjuk kerülni, de valami még rosszabb következik belőle. Kis példa, mondjuk elüt egy autó előttünk valakit, és kapunk egy esélyt hogy megváltoztassuk a múltat, és megmentsük az illetőt. Ilyen vagy olyan módon valahogy megváltoztatjuk hogy merre megy az autó, ami aztán behajt egy étterem üvegtábláján és meghalnak vagy 10-en. Egyik esetben sem ismertük egyikőjüket sem, szóval tekintsünk el a személyes kapcsolattól (bár ez megint érdekes ötletet vet fel: Ha tudjuk mindkét végkimenetelt, de az egyik ember a legjobb barátunk, a másik 10 pedig ismeretlen, melyiket választanánk ,ha lenne lehetőségünk? Omoshiroi...).
Ezen kívül az anime akciódús, és annak ellenére hogy vannak benne fantasztikus elemek, slice of life animéről van szó, a mai világ japánjában játszódik, rendkívül érződik a hétköznapi szürkeség, ami nekem még inkább segített beleélni magam a történetbe, amiben amúgy is nagyon jó vagyok, nem beszélve a főhős és köztem levő hasonlóságokról, még gondolkodásban is.(Bár én nem vagyok olyan okos mint Satoru) Emiatt, meg a történetek gyorsasága miatt konkrétan leizzadtam pár részen, annyira izgalmas volt, meg annyira beleéltem magam. :D
Nagyszerű csavarok vannak benne, néha ijesztően stresszes és van benne feszültség bőven... Ennek ellenére túlontúl nem explicit, szóval még a magamfajta, ártatlanok ellen irányuló erőszakra RENDKÍVÜL érzékeny egyén által is abszolút megnézhető. Ez nem azt jelenti hogy nincs benne abszolút semmi durva, csak hogy elviselhető mennyiségben tartalmazza. 
A grafika gyönyörű, a zene pedig szintén. Először nem tudtam miért is olyan ismerős a zenei stílus, aztán kb az ötödik-hatodik rész környékén már 90%-ban biztos voltam benne, hogy ki készítette. Mikor megkerestem az albumot, hogy letöltsem az original soundtracket mosolyogva nyugtáztam, hogy igen, bizony ez Yuki Kajiura munkája. :) Ahogy meghallottam a kórussal díszített, hegedűvel megtűzdelt, néhol rock-os zenéket, tudtam, hogy ez csak az övé lehet. :D (És furcsa módon az ő zenéi még mindig egy bizonyos emberre emlékeztetnek)
Ami még érdekes, hogy talán ennél az animénél láttam először olyan endinget, aminek semmi, vagy kevés köze van magához az animéhez, és ezt nagyon érdekesnek és újnak találtam, úgyhogy azt is rakom be így ide a végére. Egyébként pedig gyönyörű. Maga az anime mesteri darab, mindenkinek ajánlom!


 A negyedik anime amit nemrég fejeztem be, és magamhoz képest elég gyorsan befejeztem (tekintve, hogy nagyon sok időm az edzés meg zabálás meg némi játék mellett nem jut az animézésre, így gyakran úton melóba illetve úton hazafelé néztem csak, meg néha a kajaszünetemben), az a Non non biyori.
Ez egy nagyon aranyos slice of life anime, amilyennel még nem annyira találkoztam. :) Nagyon sokszor a Kamichu-t juttatta eszembe, ami szintén hasonló környezetet mutatott be, és egyúttal mégsem, és abban a supernatural is eléggé ott volt, ellenben itt: 
Az anime totál a falusi életet mutatja be. :D Nagyon nagyon tetszett, olyannyira, hogy szerintem annak ellenére hogy most fejeztem be, meg is nézem újra, csak a megnyugtató és nosztalgikus atmoszférája miatt. Nagyon jól bemutatja, milyen is a totál falusi élet, amikor még csak nem is kisvárosi szinten ismer mindenki mindenkit, hanem konkrétan alig van pár család és az egész falu egy nagy családként, közösségként működik, és ahhoz, hogy fenntartsák magukat, a munkakörök szét vannak osztva és így, összedolgozva élnek meg. Egyik kedvenc jelenetem mikor odamennek a "zöldségboltba", ahol konkrétan még eladó sincs, csak be vannak zacskózva a különféle zöldségek, ott egy persely amibe te beledobod a megfelelő pénzt, majd elviszed amiért fizettél. :D
Jól bemutatja, mennyire kevés barátod is lehet, és sokszor annyira érvényes ez, hogy nagyobb korkülönbség van a barátok között, és egyiknek alkalmazkodnia kell a másikhoz, mert egyszerűen tényleg nincs mással játszani, nincs választási lehetőség. :D Ami egy jó és rossz dolog. Magam is tapasztaltam, mert nagymamámnál az öreghegyben, Pápa mellett elég sokat voltam, és ott full ugyanez van, és a technológia full hiánya meg arra tanít meg, hogy feltaláld magad, szóval nagyon kreatívnak kell lenni, hogy az ember ne unatkozzon. x_X Ami véleményem szerint néha elég nehéz volt. :D ( na meg persze ne felejtsük el, ha menni akarsz valahová, felejtsd el hogy a busz két óránál gyakrabban jönne. :) )
Ugyanakkor az ilyen élet a természethez legközelebbi, legbékésebb, és legtisztább amit találhat az ember, akkor is, ha nem egyszerű. Ma már tudom ezt, és sokkal többre tartom felnőtt fejjel egy elfoglalt világvárosban, mint ahogy azt gyerekként tettem. Régen csak játék volt, de mit nem adnék most, ha a legnagyobb gondom az lenne hogy megetessem a csirkéket, rendben tartsam az összes zöldséget-gyümölcsöt, felássam a kertet... Karos is hiányzik.
Remélem majd az új helyen ahol költözünk elég nagy lesz a kert ahhoz hogy legalább egy picike fóliasátrat-üvegházat odarittyenthessek. :) 
Az animében gyönyörű tájak, erdők, kis patakok, árkok, növények jelennek meg, és nagyon király. :) Gyönyörűen van megrajzolva a háborítatlan természet, és az is, amikor a falusi környezetben az ember építette környezet és a természet összeolvad, de olyan mértékben csak, hogy látszik, hogy aki oda épített, odafigyelt, hogy minél kevesebbet avatkozzon bele a természetbe, legkevésbé módosítsa a környezetet és ne tegye tönkre azt amit a természet felépített. 
A zene hasonlóan megnyugtató, tök jól kiegészíti amit látunk. A történet nem egy nagy durr, ahogy arra számítani lehet igazából, de nem is hiányzik belőle. :) Kb a Lucky Star történetéhez hasonlítanám, de annál azért jobban kidolgozott. :D Jó volt megnézni, főleg azért, mert egy kis menedéket nyújtott a dolgos hétköznapokból, végre ha csak a képzeletemben is, de legalább abban kijutottam a városból és tényleg segített ellazulni. :)

 

Az ötödik, és egyben utolsó amit most megemlítenék, az a Kobayashi-san Chi no Maid Dragon (Miss Kobayashi's dragon maid). Haláli anime, és én is imádom meg Arzén is, abszolút comedy műfaj. Jópofa, aranyos kis története van, Totál tele van poénokkal természetesen, végigröhögöd az összes epizódot. :D Amit érdekesnek találok benne, hogy emellett elég nehéz, és szomorú pillanatok is vannak benne, ami mégis egy kicsit komoly hangvételt ad neki, de utána visszamegy a saját komolytalan stílusába meg a töméntelen hülyeségbe. :D 
A karakterek a legjobbak, nem nyomták tele túl sok szereplővel és mindegyikőjük fokozatosan van bevezetve és bemutatva, így mind kap figyelmet és háttértörténetet. Ezen kívül a moe faktor rendkívül magas, ami nagyon jó stresszoldó a nevetés mellé, úgyhogy ez a tipikus délutáni anime, a maga imádnivaló stílusával. :D
Talán az összes közül amiről beszéltem ma, ennek bánom a legjobban hogy vége lesz, mert az első évad utolsó, 12-ik része két nap múlva jön ki, és nem tartom valószínűnek, hogy lesz második évad. :( Nem olvastam ugyan utána, szóval nem tudom lesz-e igazából vagy sem, de nem hiszem, pedig ezt a végtelenségig tudnám nézni és nem akarom hogy vége legyen. XD :(

 

Most még mindig sok anime van tervben, sokat is kéne befejeznem, meg elkezdenem is, de most, hogy ezeket befejeztem, kicsit visszatérek az olvasáshoz, mert kölcsönkaptam egy kollégámtól Arnold Schwarzenegger személyes önéletrajzi könyvét, a Total recall-t, így azt szeretném minél hamarabb kiolvasni, egyrészt mert nagyon érdekes és király, az ilyen embereknek, mint pl ő és Jackie, inspiráló olvasni a könyvét, mert ugyanúgy a semmiből kezdték, és abból emelkedtek fel oda ahol most vannak, és ami a legfontosabb, hogy mindvégig jó emberek maradtak és nemhogy van gerincük hanem még rengeteget is segítettek/segítenek másoknak. :) 

Na aztán most hogy ezt megírtam, van még tervben plusz bejegyzés is, de most sietek aludni, mert ma szarrá edzettük magunkat és úgy érzem magam mint egy nagy darab zselatin. Jó éjt mindenkinek aki idáig eljutott. :D Zselatin out!

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://erendir.blog.hu/api/trackback/id/tr1212044127

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Erendir 2017.04.06. 20:05:43

@JackofHearts: @JackofHearts: Gondoltam már arra, hogy szépen végigmegyek az eddig általam látott animéken és az érdekesebbekről írok mindről, de annyira sok van, hogy abból tényleg nem hogy szakdolgozatot, de könyvet írhatnék. :D

A One Punch Man állati jó, a final fight nagyon epic, de leginkább a "höhöhöhöhö" kifejezés jut eszembe róla mert végigröhögtük az egészet a hülye poénokon. :) Majd ha kint leszel azt meglessük mindenképp. :D Érdemes.

Ha a Death Note-ot láttad akkor egy jó animét legalább biztosan láttál. :D A Trigun lassan indul be és sok benne a kérdés, de ha az ember végignézi... Huh. Hát sok felnőtt nagyon sokat tanulhatna belőle, nagyon komoly mondanivalói vannak.
A Clannad meg hát az ultimate challenge. :D Mondhatni unalmas az elején és utána sem a legakciódúsabb, de olyan sokkoló csavarok vannak benne és annyira lecke az életről, hogy nem ajánlott labilis idegállapotban nézni. Szívszaggatóan életszerű. Viszont gyönyörű. :3
Az úszós meg a Free! Iwatobi swim club lehetett, az meg jópofán bemutatja a férfiak közti barátságot (ha gyerekkori barátokról van szó), némi görl fanoknak beillesztett fanservice-el ami elfogadható. XD A második évad még jobb.

A Dragon Ball új évada meg állítólag nagyon jó, az elején még csak ilyen vicces-poénos, aztán bekomolyodik az is. :) Azt majd nekem is le kell még csekkolnom. Mindenesetre neked az Erased-et nagyon ajánlanám, majd ha kijössz és találtunk új helyet neked, vagy épp nem és még otthon rostokolunk, nézegetünk belőle ha van kedved. :D
süti beállítások módosítása