Optimizmus Prime fővezér

Na itt vagyok megint... Isteni üzenetet hoztam a mennyből, hogy hülyeséget magyarázzak nektek itt egyből, ahogy herby reppelte anno. XD

A tumblr jó dolog, erre kezdek egyre inkább rájönni. Érdekes dolgokat látok ott, meg olyanokat, ami érdekel, úgyhogy ez jó. :) Amire rájöttem, hogy magyar blogokat NEM SZABAD nézegetni, illetve magyar posztokat. Egyszerűen annyira emós és depisek a magyar tumblik 95%-a, hogy megértem, miért ilyen emós meg pesszimista a nép. XD Múltkor is rákeveredtem az egyik legnépszerűbbre, és kb 5 percig nézegettem, és kb fizikai rosszullét fogott el annyira gáz. TwT És keresgettem pozitív vagy aranyos posztokat is, de semmi, csak a depi meg az emó végig. Ja meg a cigi+drog+pia nem maradhat el. XD Ez mondjuk mindenkinek a maga dolga, de sok pozitív dolgot nem találtam, na. :D
Így már eszembe jut, miért is indítottam angolul a saját tumblim és nem rebloggolok magyar posztokat. :D Mert a magyar blogokon semmi aranyos, jól kinéző, aranyos dolog nincs, vagy kutyusok vagy bármi amitől jobb kedvem lenne.^^

Sok mindenen elgondolkozom amúgy a más, talán ez degradálóan hangzik, de minőségi blogokon látható bejegyzések miatt, amiket animékből készített gifekből, vagy mangák kivágott képeiből készítenek, mint például ez itt:

Because it's in the past.

És olyan érdekes tényleg belegondolni, hogy a régi dolgok nem jönnek vissza. :) Nem egy örömteli dolog, na, ezt tudjuk, de nem is egy olyan dolog ami miatt sokat érdemes szomorkodni, hiszen a jövő mindig tartogat számunkra örömteli pillanatokat, és általában mindig egy kicsit többek vagyunk, mindig kicsit boldogabbak és kitartóbbak, már ha valaki jól éli az életét. ;) A "használati utasítás szerint". :D
Én is mindig boldogan tekintek vissza a régi dolgokra, a nagymamáim főztjére és a mosolyukra amikor rám néztek, és arra hogy milyen boldogan meséltek nekem minden apróságot mert tudták hogy igen, engem érdekel és meghallgatom őket. A pillanatra, mikor először ültem le amellé a bizonyos lány mellé a buszon, és arra, hogy ha belegondolok, még mindig emlékszem milyen gondolatok vezéreltek ami miatt leültem mellé. Az első kommentre a régi blogomon.. :D Attyám uram de rég volt. A ruhára, amiben először láttam meg azt, akivel aztán talán nem is gondoltam akkor, hogy úgy összefonódik majd a sorsom, életem.
Ennyi emlék, élmény, szomorú és boldog pillanatok, amiket sosem élhetünk már újra, mert a múltban van... :) Keserédes dolog ez, de én mégis örömmel tekintek vissza, hiszen ez építi fel az életünket. ^^ Nem arra kell visszaemlékeznünk 80 évesen, hogy a gép előtt ültünk végig, hehe. Ahogy így visszanézek, olyan jó animét tudnék csinálni az életemből. :3 Vagy az lenne még a komoly, ha mangát rajzolnék belőle. XD Bár mangát sosem tudnék csinálni, már 1-2-szer próbáltam, de mindig kudarcba fulladt, nem is vagyok elég jó hozzá, és túl komplex feladat, nem értek hozzá eléggé, hehe. :3

Videózni kéne... Olyan sokat gondolkoztam rá, hogy tök jó lenne már vlogolni, videoblogot készíteni. Annyit pofázok itthon is magamban sokszor, csak le kéne tenni a kamerát, pakolgatnám ide-oda mint a herby, konyhavideót csinálnék meg mindenféle magyarázós videókat, meg akkor már LaTale-es videókat is, meg ilyenek, tök jó lenne. XD Csak valami normális kamera kéne, azt meg január előtt nem fogok birtokolni, akkor jár le a hűségnyilatkozat, és veszek új mobilt. :)
Beszéltem ma Arzénnal, cirka két órát telefonáltunk. :) Örülök, hogy én vagyok a kapocs a barátaim között, mindent tudok mindenkiről, így mindegyikük engem kérdez, ha kíváncsi, mi van a másikkal, de nem tudja elérni vagy ilyesmi. :D Múltkor Aya is engem hívott fel, hogy Akai-kun hol van, mert nem tudja elérni telefonon, én persze egyből felvilágosítást tudtam adni. XD
Szóval Arzén mondta, hogy a jövő héten megy ki 3 hónapra németországba, mosogatni. Nem tudja, a párkapcsolata kibírja-e, de muszáj, a pénz is kell, itt MO-n meg nem fog keresni kb semmit. x_x Mondtam neki, hogy ha nem kéne szeptemberben még a sulival baszakodnom, mennék én is. XD De mondta, hogy angliában van egy jó barátja, aki tudna is melót szerezni, szóval ha végzek, szóljak neki, még az is lehet, hogy addigra együtt megyünk. XD

Szóval ja. Amúgy megint itthon vagyok, most a melóban nincs dolgom éppen, szóval kényszerpihenő van, holnap nem tudom, dolgozok-e, de őszintén szólva most annyira nincs sok kedvem bemenni, akár holnap is szívesen maradnék itthon, úgyis péntek lesz.
Na megyek főzök kicsit, aztán írok még. ^^