Gyors gyors!

Hát ez csak egy ilyen kis gyors helyzetjelentés van, hogy mi van velem, mert ilyet már nagyon rég írtam. :) (Már amilyen "gyors" és "kis" bejegyzéseket én írni tudok amúgy... :D)

Megvallom az őszintét, az utóbbi pár nap, vagy inkább pár hét nem telt felhőtlenül. Valami oknál fogva amióta visszautaztam magyarországról, valami nem stimmel. Azért így fogalmazok, mert úgy érzem, úgy gondolom, hogy amikor ott voltam, akkor kezdtem el gondolkodni sok mindenen, és van egy dolog, azóta is nyomja a szívemet, és egyre jobban rátelepedik a lelkemre, és ez nem jó.
Azóta is próbálok ettől az érzéstől megszabadulni, de nem annyira nagyon megy. Időről időre visszaszorítom magamba, ahogyan szoktam, de az agy, legalábbis az enyém nem így működik. :D Ahogy egyedül vagyok egy pillanatra, vagy egy tizedmásodpercnyi időm van gondolkodni, máris kattog az agyam és azonnal minden információ, inger újra teljesen kitölti, és csak pörög az agyam.
A problémamegoldó képességem ezen alapszik, mert ha találkozok valami olyan szituációval, amit meg kell oldani, így nagyon gyorsan és hatékonyan meg tudom oldani, mert nagyon sok információ és megoldás szalad át az agyamon. Ez a hátrányom is, mert ha meg találkozok egy olyan dologgal, amit nem tudok így rövid idő alatt megoldani, akkor csak azon pörgök, sokszor feleslegesen, csak futom a köröket, de nem hagy nyugodni.

Ez is ilyen, kicsit olyan helyzetben érzem magam, amiről most nem én tehetek, azt, hogy mit érzek, nem tudom én meghatározni, vagy figyelmen kívül hagyni, szóval csak próbálok beletörődni, nem foglalkozni, de nekem ez nem nagyon megy. Ez elég sok álmatlan éjszakát produkál nekem, mintha amúgy is olyan hú de jó alvó lennék.

Ehhez még hozzájön, hogy a meló nagyon felcseszi az agyam mostanában. Illetve hát csak a főnök. Eddig simán viszi a pálmát a "legrosszabb főnök" kategóriában, akim életemben volt.
Gyakran nagyon fel tud idegelni az idegesítő hülyeségeivel, és az értelmetlen kiakadásaival minden normális dologra.
A legnagyobb baj ezzel az, hogy így marhára elveszítem a lelkesedésemet, és szeretek ugyan itt dolgozni, de mikor dolgozik, képes minden nap kiidegelni, és ismerem magam annyira, hogy tudjam, nem fogom huzamosabb ideig tűrni ezt.
Főleg, hogy a refluxom sem tolerálja nagyon jól.
Tegnap konkrétan senki nem mert hozzám szólni a melóban. Miután megjöttem, már egyből felbaszta az agyam a főnök, én pedig beálltam a frontra, és elkezdtem olvasni. Olyan arcom volt, hogy mikor odahívtak a recepcióra, és valami kulcsra volt szükségem, ott állt az egyik pincér csaj, a két recepciós, meg a housekeeperünk, és mindegyik olyan csendben állt ott, még rám nézni is alig mertek. Nagyon fagyos a hangulat körülöttem, nem tehetek róla. Ez azért van, mert amúgy meg mindig mosolygok és jól vagyok, és nagyon nagyon idegesnek és ingerült kell hogy legyek ahhoz, hogy hallgassak és fagyos tekintettel nézzek magam elé.. De olyankor tényleg olyan, mintha megfagyna a levegő körülöttem, és hozzám sem mernek szólni, mert félnek, hogy elpattan az agyam szerintem. Pedig amúgy nem, csak ilyenkor totál elszeparálom magam mindentől és mindenkitől.

Szóval nézegetek melókat, mindenfélét, mert sajnos az ikeában úgy látom, most pont nem keresnek embert, ami nagy kár, mert én valahogy még mindig ott szeretnék kikötni, ha nem most, hát később.
Jelenleg most nem pattogok annyira, mert előbb meg akarjuk oldani a költözést a srácokkal, és ez most jelenleg elég jó állapotban van, holnap meg is tekintünk (vagyishát Endy megy és nézi meg) egy lakást, ami elég jól néz ki... Meglátjuk, hogy alakul. :) Reményekkel teli vagyok. ^^

Ha a költözés megvolt, munkát váltok amilyen gyorsan csak tudok; helyesbítek, amint találtam olyan melót, ami megfelel. Szeretnék végre egy olyan melót ami fix munkaidejű minden nap, és lehetőleg a hétvégém szabad, mert a barátaim is akkor szabadok. Elég jó lenne, és annyira megkönnyítene mindent. :) Az edzést, a programok szervezgetését... Szeretünk együtt elmászkálni ide-oda, ez a legjobb kikapcsolódás számunkra, akár edzeni, akár kirándulni megyünk, akár csak ha együtt játszunk. ^^

Röviden összefoglalva jól vagyok nagyjából, csak a meló az ami kicsit aggaszt most, illetve az a lelki problémám, amit oly rejtélyesen adok elő hogy még senki nem tudja mijaz, csak én. Ezt jelenleg nem tudom megoldani, és sajnos nem is tudom, hogy álljak neki, vagy mi lenne a megoldás, ezért érzem ilyen reménytelennek magamat, tök szar. XD Na mindegy, majd lesz valahogy. :)